Igen-igen, ma van Karácsony Szenteste, 4 napja nem írtam a blognak egy sort sem. Katasztrófa! :)
Készülődéssel teltek a napok, meg hólapátolással, meg kocsiszereléssel, de az utolsó pillanatra minden elkészült, minden csak összeállt, ahogy kell, és megint egy boldog, békés Szentestét könyvelhetek magaménak :)
Reggel korán keltünk (7-kor), Zoli befaragta a fát a csodaszép kovácsoltvas karácsonyfatartónkba (néha már a tartót is "faragta", így ferde lett maga a tartó, szóval mostmár képtelenség csak úgy egyenesen beállítani a fát, mert tőből ferde :)), aztán bősz fadíszítésbe fogtunk, fürdés- hajszárítás, 11-kor első kör: anyuméknál lejelentkezés.
Tesóm ma még dolgozott, így Tomi meg Krisóf volt csak anyuéknál. Kristófka egy igazi fenevad, egy minden hájjal megkent zsiványság, kis dinnye, imádom B-)
Én segítettem megteríteni, a fiúk addig beszélgettek.Aztán fél 1 körül megindultunk, hogy hazamenekítsük nővéremet a Szentestés műszak alól, előtte tervben egy kitérő mamimhoz egy jókora adag halászlével. Krisi szó nélkül elkezdett öltözni, és még mielőtt nekem cipő került volna a lábamra, ő már tőmondatokban közölte: Megyek. Én is. Tibivel. (Tibi az autójuk, amit Tibitől vettek- de nem Tibivel készültünk bemenni, hanem Rover-ral, mindegy.) Szóval Kristófkában fel sem merült, hogy marad, így gyerekülést átpakol- gyereket becsatol- irány-darány Mami és Anti-bácsi! Halászlé meg karácsonyi puszik lead, ajándék átad, Kristófkával szaloncukrot fáról lelop, puszi, irány a kupolás, tesóm már kint áll... Haza.
Otthon az ajándékokkal kezdtünk, mert már mindenki csak a "Jézusra" gondolt (Kristófkának ugyanis nem a Jézuska, hanem maga Jézus hozza az ajándékokat...). Én írtam a Jézuskának, hogy nekem szép, 2 szettes ágyneműt hozzon, mert mindig olyan felemás az ágyunk, és lááám! Jézuska megkapta a levelem!!! B-))) Aztán kaptunk még szupervicces sütőformákat, meg két nagyon tuti (hattalmas!) boros poharat (bort is mellékelve hozzá, amit este kettesben meg is bontottunk, és isteni finom volt). Köszönjük, köszönjük Jézuska!!!
Aztán nekiláttunk az ünnepi lakomának: Halászlé, sült hús, sült hal, burg.sali, MÁKOSGUBA :) Még két állomás előttünk, de mi már degeszre... pfff! Ebéd után még összeraktuk (tesóm és én versenyben) Kristóf lego-markolóját és lego- tűzoltós autóját, hogy neki már csak játszani kelljen velük :) Puszi, el. Irány Normanékhoz, mielőtt Zoli mamájához érkezünk.
Virág, Norman, Niki és Bogi nyit ajtót B-) Én különösen örülök az 5 perces kitérőnek, NOrmant leszámítva a többieket ezer éve nem láttam!!! Virág ragyog mint mindig, Niki mosolyog mint mindig, Bogi zabálni való kutyus- mint mindig.. :) Bezsebelünk egy karácsonyi csomagot, amit Norman megtilt kibontani, Niki viszont alig várja, hogy megnézzük :) Persze a bontás marad otthonra (vagyis Rácalmásra)... Alig várom! Köszönjük, köszönjük Jézuska!!!
Puszi-puszi, kellemes ünnepeket, mamához el.
Zoli mamájánál minden Szenteste az egész család összegyűlik, anyák és apák, gyerekek és tesóik, és unokatesóik, és saját gyerekeik, szóval egy kétszobás téglalakás 2. emeletének nagyszobájában 14-en várjuk ilyenkor a csodát :)
A fotókból is látszik: itt már csak Gepi barátnőjének, gyerekeinek, a mi gyerekeinknek, és további gyerekeknek (bárki részéről) maradt hely, annyian vagyunk! Ha-ha-ha
Megint csomagokkal startoltunk, ezen a ponton kissé kaotikussá vált ugyan a helyzet, azért minden ajándék pontosan célbaért és betalált :) Megintcsak: Köszönjük, köszönjük Jézuska!!!
Aztán újabb kör halászlé, a mami töltött dagadója, Zsuzsi francia salátájával megspékelve, petrezselymes burg., borsós rizs, leöblítve egy veretős gesztenyés-sütikével... uhhh! Még nincs vége a napnak! :)
19 körül szedtük össze magunkat, hogy átbandázzunk még Zolim szüleihez. Az egész napos Szenteste sorozatból ezt nevezhetném (na persze a gyerekzsivaly megszűnése miatt) az igazán meghitt ünneplésnek, a "karácsony-szoba" besötétítve, csak a gyertyák égnek, meg az égők a fán, és halk karácsonyi zene szól. A "Kiskarácsony" helyett megszavazzuk a "Mennyből az angyalt"- "mert minden évben azt szoktuk, és annak tudjuk a szövegét", de a második versszak harmadik soránál mindenki besül... Jóízű nevetés, hagyjuk... Az elsőt végénekeltük, bontsunk mááár! B-))) És újabb meg- és meg nem álmodott álmok telejesülnek. Ervin felszerelődik a következő horgászidényre, Judit néni megkapja a kacsasütőt- mostmár érti, miért nem vehette meg magának két héttel ezelőtt az akciósat :) és könnybe lábadt szemekkel nézheti a digitális fotorama-n az elmúlt évek nyaralásait, családi eseményeit. Mi megint meghallgatásra leltünk Jézuskánál, meghozta nekünk a várva várt giga-plédet, 200 x 240-es méretben (wow!!!), konyhafelszerelésünk ismét bővült egy oszlopos Tefal taggal (WOK-olhatunk ezerrel!) és újabb két szettes ágynemű, végre mindig lesz tiszta és egyforma a szekrényben! Köszönjük, köszönjük Jézuska!!!
Na, mondom én, hogy Krisztus él! ;)
Doncika is kap két zacskó "titkot", amit még a helyszínen fogyaszt is, távozás előtt.
Aztán el, Rácalmásra, a meghitt kis fészkünkbe, idei nagy újításunk gyümölcsébe: "a bérleménybe".
Doncika itthon már vágta, hogy neki is van valami erősen illatos (amolyan szárított dinszófül-szagú) etwas a fa alatt, morgósra is vette a figurát, nem engedett oda minket a fa közelébe :) A Tomiéktól kapott poharak is előkerülnek, felpattintjuk a bort, karácsonyi zene itt is, csomagolás... Első helyre vettük Norman és Niki ajándékát, mert annyi sok "útravalót" fűztek hozzá, hogy lassan megölt minket a kíváncsiság... :) ("Ezzel majd jobban megismeritek egymás, stb..") Az Alles Gute feliratú bonbont "vettük", ebben tuti Norman keze volt benne! Ha-ha. Neked is Norman! :P Oké, doboz: surprise felirattal. Ha megrázod zörög, mi az? Kirakós fotó!!! Méghozzá a kedvenc közös képemmel ami valaha is készült Zolival rólunk! B-))) Legalábbis sejtem, mert a darabokból felismerni véltük a képet. Alig várjuk, hogy összerakjuk, keretbe vágjuk, és végre "nekem legyen igazam": kikerül egy közös kép rólunk a saját lakásunk falára! Az ötlet Zolinak is tetszik ezúttal, juhhé!!! (Utál saját magáról fotót tenni a lakásba, de ilyen formában ez most neki is tetszik!) A német mamitól (akinek dolgozom) kaptunk egy német (!) kutyás könyvet, négy pezsgős-fürdőcsillagot (zenélős dobozzal B-) és egy kártyajátékot, még meg kell fejtsük, hogy mi is azzal a helyzet. Zolikámtól egy csodaszép pár fülbevalót kaptam, annyira nagyon szépet, hogy majdnem elbőgtem magam. Most ez lesz a továbbiakban az ünneplős- karácsonyos fülbevalóm :) Én az ő ajándékát még nem tudtam fa alá tenni, mert csak december 26-n a Quimby koncerten tudom beszerezni... ;)
Hát, csodaszép Szenteste volt, soha rosszabb ne legyen, köszönünk mindenki Jézuskájának mindent!
Áldott, békés, meghitt Karácsonyt mindenkinek a világon!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése