Képek is

   Tudom uncsi, de még mindig farsang, meg végre készültek friss képek rólunk, mármint Zolival, mert ezer éve nem egyébként :) Szóval így nézünk mostanság ki (amikor mínusz fokokban farsangolunk, mert azért fel tudunk ám öltözni szépen is... :P)

 Apósom-Ervin és anyósom-Jutka

Nagyon jó buli volt, ismét felvettem Rosta Endre busómaszk faragó mesterrel a kapcsolatot, lehet jövöre mi is felvonulunk magyar színekben ;)

Most pedig ismét dolgozunk, március 12-töl szabin vagyok, ha valaki ki szeretne jönni nyaralni kicsit hozzám :P

Mai nap videókban...

Dolgok

   A héten új munkatársam lett, méghozzá magyar! :) Báló Alíz 23 éves, korábban baracsi lakos személyében. Nagyon kényelmes magyarul megbeszélni a munka dolgokat... :)

Tegnap pedig megérkeztek Zoli szülei, most fotókkal dokumentáljuk az eseményeket, jövö héten, mikor több idöm lesz, postolok..

4 napos

Nekünk négy napos hét, anyósoméknak négy napos hétvége :)

   Nos, erre a hétre péntekre Zolival mindketten szabadnapot kértünk és kaptunk, a következö okból... Erre felé ugyebár hatalmas mulatság és esemény a farsang, meg a télüzés (tekintve a hómennyiséget, nem csodálkozom rajta...). Minden település saját szimbólummal, farsangi maskarával rendelkezik, így a felvonulásokon felismerhetöek az egyes városok, falvak, a viseletük szerint. Grafenhausen, a falu ahol élünk az "Akasztott madár" (Galgevogel- ha vki ismer jobb fordítást, nyugodtan kommenteljen...) maskarát hordja, immáron 44 éve.

Szóval idén 44 éve, és mivel az itteni farsangban számottevö a számok ismétlödése, a két négyes hatalmas jubileumnak számít, ami extra nagy mulatságot ígér. Tehát hétvégén: szombat-vasárnap közel 78 település összesen mintegy várhatóan 4000 maskarása vonul majd fel piciny kis falunkban, az eseményre megközelítöleg 8000 látogatót várnak.

No, és hogy miért a péntek? Aznapra szabadnapot kértünk, mert délután a reptérre kell autókázzunk Stuttgartba Zoli szüleit felmarkolni :) Ugyanis két repülöjegyet hozott nekik a Jézuska, hogy el tudjanak látogatni ök is hozzánk erre a fontos, hagyományörzö mulatságra :)

Ervin és Jutka hétföig maradnak, úgyhogy a hétvégéröl garantáltan készülnek fényképek :)

Müködik

   Hmm, a múlt hétvégi bevásárlást egyedül intéztem (miután Zoli bébinek sürgös pecázhatnéka támadt, amihez egészen Franciaországig eljutott), és szóval így egyedül volt idöm elökészületekre, s a tudatos bevásárlásra... Ez azt jelenti, hogy összeírtam erre a hétre egy menüsort, és aszerint vásároltam be. Ennek a héten több elönyét is kiélvezhettem aztán:

• nem kellett hétközben EGYÁTALÁN boltba mennem
• nem kellett agyalnom, hogy mit fözzek, és van e hozzá minden alapanyag

Szóval egy nyamvadt kis menüsorral rutin feladattá és  könnyeddé vált az eddig nyögve-nyelös démonom: a fözés :) Merthogy soha nem titkoltam senki elött, nem vagyok egy nagy konyhatündér. Jól tudok fözni, csak nem teszem, vagy alig... A "jól tudok fözni" mondat meg falra hányt borsó, azzal nem lakik jól az ember... Egyébként a múlt (vagyis e-) heti menü ez volt:

• töltött csirke kukoricás rizzsel (még szombaton elkészült, vasárnapra is maradt)
• hétfö: bácskai rizseshús (mivel maradt gomba a töltött pipiböl, így gomba is került bele)
• kedd: rántott csirkecomb, krumplipürével, ubisalival
• szerda: krumplifözelék fasírttal
• csüt: maradék krumplifözi (fasírt nélkül, haha)
• péntek: gazdag karfiolleves, kocka-disznópöri
• szombat: ma pedig a frankfurti leveshez vett káposztából rakott kelkápit csinálok, mert még maradt a karfiollevesböl... 

És már megvan a jövö heti menü is, ezekböl az ételekböl fog állni:

• brassói
• tojás leves
• kelkaposzta fözelék
• sajtos tejfölös tészta
• és az egyik lazább napra csak bundikenyeret akarok teával...

A lényeg, hogy minden héten legalább egy fözi és egy leves legyen a repertoárban... Irány bevásálni! :)

Hurrá nyaralunk (még idén is)

   Mert (nem akarok politizálni) de ugye ki tudja még meddig... Idén roppant gyorsan-mindössze két nap alatt- dölt el az idei nyaralás terve. Nekem tavaly hiányzott a fürdözös-napozós nyaralás, és idén mindenképpen vágytam valami meleg helyre, viszont messze menni most nem akartunk (persze a szándékon kívül anyagi oka is volt a dolognak), Európában pedig a legmelegebbnek mondható hely (mondjuk úgy jelen pillanatban pl.) a Kanári-szigetek. Ha pedig már Kanári, akkor miért ne menjünk olyan helyre, amit pont ismerünk is, így nem kell azon zsibbadozni, hogy minden kötelezöt megnéztünk e már, hanem csak lehet szabadon élvezni a  napfényt és az óceánt :)

Szóval igen, 4 év után ismét: FUERTEVENTURA!!! Ahh, mennyit álmodtam róla! Sokszor csak úsztam a kristálytiszta vízben, hol rájával, hol delfinnel, mindféle kedves vizi lénnyel :) Söt, eleinte mikor hazajöttem onnan, még volt, hogy könnybe is lábadt a szemem érte...

Nos, hétfön délelött rákukkantottam a jegyárakra, és az easyjet kínált Baselböl közvetlen járatot, adóval, csomaggal együtt €140/föért. Igaz, hétfötöl hétfö, tehát nekem két hét szabit kellett rá igényelnem. Zoli meg egy hétnél tovább úgysem akart hasat süttetni, úgyhogy ideális. Megbeszéltük, legyen! Hétfön le is adtam a szabi-kérelmet, este már foglaltam a jegyeket is (gondoltam, ha megkapom, ha nem, én megyek!) és tegnapra meg is érkezett a szabadságos papír: elfogadva! Teljes a boldogság :))) (Najó, "félteljes"...)
Ps.: Ma nálunk az ebéd rántott csirkecomb (alsó-felsö) kumpri-pürével, meg megfözöm elöre a holnapi -vagy karfiollevest, vagy kelbimbófözit-fasírttal-t... Nálatok?

Hoppá

   Nyugi, nyugi, nyugi... Mostanában nagyon fel tudom kapni dolgokon a vizet, kicsit rám tört az "elegem van" érzés. És amikor ez így van, és valaki mégis betalál valami olyannal, ami tegnap történt, na akkor jön a pár órás világ vége, az egész estés "system down".

Hát a munkahelyen ott van ez a Michael, egy 19 éves srác. 10 évvel fiatalabb mint én, ugye?.. Nos, Már csak a korkülönbség miatt is, no meg hogy soha nem tudja eldönteni, melyik napra melyik hangulatát húzza magára (és ezzel másokra is) elég keveset kontaktolok vele. Köszönés, ha rossz kedve van, olykor az se. DE! Azt itt le kell szögezni, hogy a kevés kontakt ellenére én mindig rohadt rendes voltam vele. 19 éves, könyörgöm... Erre tegnap (nyilván szintén rosszkedvében) minden elözmény nélkül elmegy mellettem (én rá se néztem, már korábban kiszúrtam, h megint egykedvü), megáll egy mögöttem parkoló konténer mögött, felkönyöl rá, megszólít, és a méregtöl vörös fejjel,elszánt tekintettel odaköpi: "Ich hässe euch alle, Ich bin ein Nazi!" Vagyis, hogy mindnyájónkat utál, ö egy náci.

Annyira meglepödtem, hogy mindössze két dolgot tudtam hirtelen reagálni:

• (lélekbúvár énem:) mi a problémád? majd rögtön utána...
• (óvodás énem) Te beteg vagy! 

Ezzel elfordultam, ö pedig elment. Kolleganö furán néz: mivolt ez? Elmesélem, és ahogy az egész leesett, kitört belölem a bögés. Nem szeretem azt a szót, hogy náci. Pláne igazságtalannak tartom, hogy egy olyan ember támad be vele, akinek soha nem is ártottam, söt, sokszor kipártoltam a kora miatt.. Arról nem beszélve, hogy mehetett volna másik kolleganöhöz. És ami a legdurvább, egy németnek a náci szóval vagdalózni egy olyan munkahelyen, ahol a dolgozók 85%-a külföldi... Igen, túlreagáltam, de mit csináljak, rohadtul érzékeny vagyok az olyan jellegü megkülönböztetésre, amiröl speciel nem tehet az ember. Nemzetiség, börszín, kor, stb. A nácizást pedig egyenesen ordenáré ökörségnek tartom. A sötétség és az ostobaság ismertetöjele.

Persze müszak végén Michael odajött hozzám bocsánatot kérni. Öszintén. Nem tudja mi történt vele, stb, és megígérte (mert megkértem rá), hogy ilyen soha többet nem fog elöfordulni. Halleluja, micsoda egy szar nap!

Majdnem kész

   Tegnap beszereztem végül a széket is az itthoni kis iroda-kuckóhoz, jegyzem nem volt sétagalopp... Órák hosszat vaciláltam két szék között, a problémám a következö volt: a keretböl futotta volna hatalmas bör székre is, de abból amit találtam, piros-fekete színü volt, az nem passzol a szobához. A másik amit kiszúrtam (ha nem ülök bele, fel sem tünt volna) nagyon puritán külsejü (már a börhöz képest), egyszerü, viszont százszor kényelmesebb, és színebn mondhatni semleges (szürke-fekete). Szóval, a csufika rendelkezett egy elönnyel, hogy baromi kényelmes, ellenben a bör rendelkezett egy hátránnyal, piros ferraris bört varrtak bele... Két körös cetlis kihúzós sorsolással döntöttem, mindkettöre az egyszerü ám kényelmes jött ki,ím az eredmény:

Apró örömök

Elöször is, éjjel megint esett egy kis hó. Ettöl kicsit felfrissült a kissé már "elhasználódottnak" tünö téli tájunk...

Aztán kinyíltak a Frau Gaeblertöl kapott jácintok, gyönyörüségesek!

Harmadszor pedig, tegnap korán végeztem a munkával, ´gy összelegózhattam a karácsonyi ajándékomat, az iroda-sarkot :) (Vagyis a Büro-t. Höhö.)

Még egy szék is jár hozzá, de azt a Jézuskával együtt fogom megvenni, mert arra már nem maradt ideje szegénykének. Lám nyomtató már a helyére került (a laptop folyton a hónom alatt, de a lámpa alatt van a helye :P) most pedig vad írószer vásárlás fog következni, sietnem is kell vele, mert a farsang utáni 40 napos böjtöm a vásárlásról való lemondásról fog szólni.

Hétköznapok

   Mivel újfent semmi kiugróról nem tudok beszámolni, gondoltam, mesélek kicsit a munkahelyemröl.

Elöször is 2010. november 22-én kezdtem el dolgozni ebben a mosodában, ami egy -mára több mint 50 éves- családi vállalkozás. Még annak idején egy Mutter vezetéknévvel rendelkezö hölgy kezdte el, akinek a fia az én mostani fönököm (Jürgen Mutter, mi csak Herr Mutter-nek vagy Chef-nek szólítjuk) és az ö felesége (Susanne Mutter, nekünk csak Frau Mutter vagy Chefin), illetve az ö fiuk Thomas Mutter. (Öt Thomas-ozni szoktuk :)

Van egy lányuk is, Janine, mindketten adoptált gyerekek, de nem is tudom, miért tartom fontosnak ezt ide leírni.

 Kb. 110-en dolgozunk a cégnél, 4 mosófiú, a nök, akik feldolgozzák a mosást, és a kiszállító soförök. A környezö hoteleknek, szállodáknak, illetve uszodának, idösek otthonának, klinikáknak és kollégiumoknak mosunk. Két müszakos munkarend van, de mindenki csak egy müszakban dolgozik. A délelöttös müszak 5-12.30-ig (mivel a hotelek forgalma a mi munkamennyiségünket is befolyásolja, így szezonon kívül sokszor 7-töl dolgoznak, ritkán 9-töl) a délutános müszak 12.30-18/19h, nyáron sokszor 22h-ig dolgozik, ide tartozom én is :) Hétvégén nem dolgozunk, kivéve ha hétköznapra esett egy munkaszüneti nap, azt azon a héten szombaton ledolgozzuk (szinte kivétel nélkül...:S) Ebböl a szempontból a június nekünk nagyon kedvezötlen, mert szezon is van, és szinte minden hétre esik egy ünnepnap :-/

Munkaszerzödést heti 30 óráról kapunk (amit nyáron böven túlteljesítünk), ez persze azért is kedvezö a fönöknek, mert a szabadságokat csak ez után a 30 óra után kell kifizesse... Sebaj.

Az órabér bruttó €8,50 és 27 szabadnapunk van egy évben.

A munka... Sokszor rohadt unalmas és monoton, olyankor rengeteget álmodozom (és persze vele jár, hogy többet is rontok :) máskor szórakoztató, a kolleganök olyan "tipikusak", egyiket sem kedvelem különösebben, és mindegyiket kedvelem valamiért... Azt hiszem alapjában véve jól kijövök mindenkivel.

Két munkaterületen szoktam dolgozni, a mángoroló gépnél, vagy a frottír gépnél.

• Mángoroló: na ez a gép egy fantasztikum, ha sok pénzem lenne és nagy házban laknék szeretnék egy ilyet én is! :) Ez tulajdonképpen egy "mángoroló utca", mert két gépböl áll, de ha ránézel csak egy 5 méter hosszú 3 méter széles monstrumot látsz. Lényege: az egyik oldalon 3an sarkuknál fogva a gép csipeszeire csiptetjük a frissen mosott nedves ágynemüket (paplanhuzat, lepedö), és a túloldalon szárazon, kikeményítve, összehajtogatva ér ki... Eszelös!
• Frottír: ide szárítva érkeznek a mindenféle frottír (törülközök, fürdököpenyek) és egyéb (plédek, ruhák, takarók) dolgok. A törülközöket két hajtogatógépbe engedjük, amit két másik csajszi hajtogatva szed ki, a többit pedig kézzel... Talán ez a legkönnyebb munkaterület.

De persze van még 2 másik gép, ahol a terítöket és kispárnákat mángorolják, aztán van egy alagút, ahol fogasokon köpenyeket  engednek keresztül, és szárazan vasaltan jön ki, stb...
Pár kép a munkahelyröl...

A Wäscherei Indlekofer weboldalát megtekintheted itt.

Akkor...

   Akkor a mai program:

• villásreggeli, mert ilyet csak ritkán csinálunk
• ebédre pulykacombokat preparálunk
• összerakjuk a karácsonyi-ajándék "irodámat"
• letúrázunk Nikiékhez az étterem/vendégházba ahol dolgoznak
• úszunk és szaunázunk is náluk egyet
• kockapóker (a játékhoz letölhetö tábla itt)

Tartalmas vasárnapocska lesz, a mai dúdolósom pedig mára ez:

Hiperkarma- Felejtö | Online Karaoke

(Áthúzva, mert végül csak túráztunk egyet az erdöben, Nikiékhez legközelebb megyünk :) )

 

Utálom

   Megint búcsút kell inteni egy megszokott- jól beváltnak, megújult a Blogger arculata, és hát mit mondjak, utálom! Nem tetszik, idegesít, hogy hosszas keresgélés után találom meg a dolgokat, és fakó lett a színe, nem jó még rá nézni sem... Utálok kényszerböl megszokni dolgokat :)

Na, és tegnap elmentem vérvételre, hát azt is utálom. Egy ideje tök bénán érzem magam (mondjuk úgy 3-4 hete) és gondoltam, nem árthat egy alapos kivizsgálás, van a családban cukor meg rák is, úgyhogy a megelözés végett kértem egy idöpontot az egyik háziorvosnál... (Nem a grafenhausenieknél, mert azok bunkók. És totál fent hordják az orrukat. És bunkók is... :) A tüneteim: napokig tartó fejfájás (kiskorom óta sosem fáj a fejem!), fáradékonyság, levertség, hangulatváltozások, kedvtelenség, émelygö gyomor, szédülés, stb... És nem, több tesztet is csináltam, NEM vagyok terhes... Annyira el tud kapni a szarullét, hogy öszintén bíztam a terhességben, mert ha nem, akkor biztosan valami lappangó komoly bajom van... Na, tegnap vérvétel, nagyon rossz volt, sokáig tartott, már fekve is majdnem elájultam, mire végre kihúzta  a karomból a tüt.. Erre közli: kevés lehet a vér, ne haragudjak, de szúrna megint... Ott összeomlott bennem a világ, épp 10 másodperce kapartam össze magam egy majdnem ájulásból, erre kezdhetjük elölröl az egészet :( Kiderült, a két látható ér közül rosszat választott elöször,a másodikkal pillák alatt meg is volt, így most olyan a bal könyékhajlatom, mintha vámpír harapott volna bele :)

Dúdolom

   Itt van ez a szám, és napok óta nem megy ki a fejemböl, folyton hallgatnom és dúdolnom kell. Még ilyet?!

Rihanna Man Down | Upload Music

Hát akkor Ram-pa-pa-pammm ;)

2011-ben történt

• Január - Együtt köszöntöttük fergeteg buli keretei között a 2011-es évet Zoli növérével, Zsuzsival, az ö férjével, Janival, Normannal, Gepivel, Nikivel, Ágoval, Andrissal, és Doncikával.
• részt vettünk a helyi "Három királyozós" hagyományban
• elterveztük Zolival, hogy Las Vegasban összeházasodunk, rendeltünk új útleveleket, lefoglaltuk az utat

• Február - 29 éves lettem, kiválasztottuk a jeggyürüket, megrendeltem a mennyasszonyi ruhámat
• Március - 10 napot Las Vegasban és Claiforniában nyaraltunk, március 18-án Vegasban összeházasodtunk 

• Április - Doncika elkezdett igazán beteg lenni, vettünk egy robogót
• Május - Hosszas kálvária után búcsút kellett vegyünk Doncitól... :´( Most minden Szivárvány Öt jelenti nekünk...

• Június - Zoli 3 hétig bárányhimlös volt
• Július - férjhez adtuk Réka barátnömet :) fotó-kollázs lejjebb egy korábbi bejegyzésben ;)
• Augusztus - anya 60 éves lett, én pedig kaptam egy hét szabadságot, amit otthon töltöttem :) - így életemben elöször levezettem oda-vissza a hazautat :P
• Szeptember - Niki és Ágo is összeházasodtak (fotó szintén egy korábbi bejegyzésben) és ismét kaptam egy hét szabit, amit megint Magyarországon töltöttem, ezúttal Zolival együtt
• Október - Meglátogattak minket zoli unokatestvéréék, Zitáék
• November - még mindig tök szép idönk volt, kivettem a maradék hét szabimat,4 napot otthon töltöttem, mert apu kórházba került, azóta jobban van
• December - elfelejtettünk adventi gyertyákat venni, de nélkülük is jött a Mikulás és a Szentestét is megértük (ezért lehet jövöre sem veszünk, höhö), 3 hétig nálunk lakott Kinga, Réka barátnöm unokatestvére, kerestünk neki munkát, meg lakást, és buli nélkül búcsúztattuk az Óévet... Tzzh

2012- A buli és a fogadalmak

   Az óévet kettesben búcsúztattuk idén, nem azért, mert nem volt kikkel összejöjjünk, vagy éppen hova menjünk, egyszerüen a spontán szentestés buli után most nyugalomra vágytunk. Szóval hidegtálakat készítettünk, és szinte egész nap csak bowlingoztunk meg ping-pongoztunk. Éjfélkor koccintottunk a Himnuszra -nem vagyok oda érte, mert nagyon borús ez a mi himnuszunk, Zoli pedig egyenesen viszolyog ettöl az éjféli vigyázban állástól, DE! mivel ezt nekem belém nevelték, meggyöztem róla, hogy ez így van rendjén. Megszoktuk, hát így csináljuk. Nekem Himnusz nélkül nincs Újév, a Himnusz alatt pedig képtelen vagyok nem állni. Szóval Youtube-ról Himnusz, koccintás egy még a Jan-tól az esküvönkre kapott 40 euro-s pezsgövel (Moet vagy mi a neve), kis "szomszédok tüzijátékának megcsodálása", aztán én fél egykor már az igazak álmát aludtam :P

2012 pedig az egészség éve lesz nálunk, megpróbálunk jobban odafigyelni magunkra, felhagyni a rossz szokásokkal, egészségtelen élvezeti cikkek fogyasztásával, többet mozogni, sportolni, és  picit igényesebben szórakozni. Ez nálunk annyit jelent, hogy inkább havonta-két havonta egy Jazz-koncert Freiburgban, mint kéthetente egy ücsörgös züllös este a helyi kocsmában. Az elsö három mérföldkö:

• dohányfüst mentesség
• több tiszta víz, kevesebb cukor
• hétvégente legalább egyszer túra a hegyekben

Az elhatározás közös, mindketten szabad akaratunkból és az egymás iránt érzett szeretetünk és tiszteletünk nyomán tesszük ezt :)