holnap Halloween

  Na nem bírtam tovább várni, ma kifaragtam a tökömet :) Ilyen pompás lett:

Cinkéink

Spontán...

   

Aztán elmentünk -spontán- szállást keresni, és mivel csak egy éjszakára terveztük ezt a kis kiruccanást, sikerült -spontán- egy négy csillagos wellness hotelben kikötnünk, ahol szupi medence meg Alpokra nézö jakuzzi volt...

Másnap- kivételesen NEM SPONTÀN, hanem elöre tervezett módon elmentünk a Pfänder nevü hegytetöre, 1064m magasra, a Pfänderbahn-nal...

itt megyünk...

...és ott a hegytetön is csináltunk még jó képeket, mert mostanában- gondoltuk- úgysem megyünk vissza, és hogy tudjak feltenni a blogra pár szép új képet :)

Aztán mivel nálunk maradt a szobakulcs, visszavittük a hotelbe, és végül a legnagyobb spontaneitással elindultunk haza. Ùtközben beleszaladtunk egy érdekes vízesésbe, na még -spontán- gyors azt is lefotóztuk.

   Mi spontánok vagyunk. Zoli péntek délben -spontán- felhívott, hogy volna e kedvem elszökni vele valahová. Nekem -spontán- volt kedvem, ezért megkért, -spontán- menjek fel a netre, és nézzek ki valami nem túl messzi ámde szimpatikus úticélt. Nekem -spontán- beugrott Bodensee, mert hogy tök nagy, meg felkapott, nincs is messze, de mi még sosem voltunk úgy igazán a környéken. Keresgettem szállásokat, de aztán feladtam, gondoltam az úgy nem is olyan -spontán-. Aztán hazaért Zoli, és közölte, Fütyi csak úgy -spontán- ajánlott neki a Bodensee mellett egy csuda helyet, ahol látni a tavat, és az Alpokat, plusz mindhárom szomszédországot, Ausztriát, Svájcot és Németországot is. Hát mi -spontán- beütöttük a naviba ezt a -spontán- kapott címet, "BREGENZ", és miután marha-spontán- összepakoltunk, ugyanolyan spontán el is indultunk... Azt már gondolom említenem sem kell, milyen eszméletlenül -spontán- érkeztünk meg kb 2 óra autókázás után ebbe az osztrák Bregenz-be. Spontán ettünk egy jó dürümöt, majd -spontán- kiszúrtunk a hegyoldalban egy nagy éttermet kilátóval, hát megkerestük oda az utat (spontán). Ès csináltunk pár jó fotót...

Az itteni gyüliház

   Na, megtaláltam az ékezetet okos kis nebúkomon, ha a mássalhangzók elött lenyomom a felö aposztrófot,´feldobja nekem a hangzó fölé, már csak annyi van, hogy ö-böl meg ü-böl nem tudok hosszút kreálni, ezt tessék nekem elnézni.

Szával, mint sokak számára az ismeretes, én hiszek Istenben, és hogy ez honnan jött, vagyis inkább hova vezetett: megkeresztelkedtem az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában még 2003-ban, Londonban. Bár aktív eghyáztag csupán két évig voltam, azért ma eszembe jutott (illetve már egy ideje eszemben van), hogy meglátogatom az itteni gyüliházat. Èrdekel.

Hát, nem lakunk egy egyszerü helyen ami az egyházat illeti, ugyanis egy órát kell utazni, bármelyik irányba indulok el. Mondhatni egy mormon bermuda háromszög kellös közepén lakom, 50km-es sugarú kör közepén. Scheisse. Mindegy, megnéztem hova "tartozom", a helyet Bad Säckingen-nek hívják, felkerekedtem, és ma elkocsikáztam oda. Egész úton igyekeztem "felemelö" zenét hallgatni, hogy megadjam a módját a nagy találkozásnak, és borzasztó csalódás fogadott. Tehát azt hittem, a mi kis dunaújvárosi gyüliházunk egy primitív formája a vasárnapok illö megünneplésének, de nem, van ettöl rosszabb is. Csak nem gondoltam, hogy ezt épp egy Magyarországhoz fejlettebbnek mondható helyen fogom megtalálni...

Egy Sparkasse épület legtetején egy tüzlépcsöröl nyíló ajtó az, ami az ittenieknek a vasárnapot jelenti...

A képek felrakása valahogy nem sikerült a megfelelö sorrendben, ez a blogspot hibája nem az enyém, én mindent megtettem... :S

Ès ma reggel nálunk hó esett...

Hetvege

Hat nem tudom, otthon mi van, de nalunk teljesen elromlott az ido, irrrrto hidegnektalalom a reggeli 4 fokokat, es az eso is raszokott a szemerkelesre.. Ha Angliaban laknek, es tortenetesen NEM nemetul, hanem abbol adodoan ANGOLUL kene perfektre fejlesztenem magam, meg meg is baratkoznek a szemerkelo eso tenyevel, de igy valahogy nem tudok kibekulni a dologgal. Befordit ez a hideg es nedves idojaras. Na mindegy.

Ugy nez ki uj munkahely van kilatasban, penteken voltam probanapon, es minden rendben ment, a foni-neni ala is irta a munkavallalasi kerelmemet, amit ezesetben (es ez elsore tok furinak tunt) NEKEM kellett postara adnom, de ez legyen a legkevesebb, kerem a kedves ujjakat ismet keresztbe fonni az elkovetkezendo 4-6 hetben ertem... Az uj munka kovetkezmenyei, amennyiben megkapom az engedelyt:

- nem megyünk haza Karacsonyra

- tehat itt fogunk akkor karacsonyozni

- ebbol kifolyolag veszunk magunkat itteni karacsonyfat

- es eletemben eloszor EEEEN leszek felelos a karacsonyi menuert, meg persze Zoli, mert a halaszle az mindig es kozos eletunk soha nem letezo vegeig ra fog varni

-lesz jovo nyaron szabadsagom

es most mas nem jut eszembe, a legfontosabb, hogy akkor iden mar nem megyunk haza, hacsak Zoli haza nem viszi a kocsit nagyszervizre, ami kb 1300km mulva lesz esedekes...

A hetvege a probanap utan ismet- mint mindig "spontan" telt, penteken igen koran, vmikor keso delutan bealudtunk, es reggelig fel sem keltunk, aztan szombaton szinten spontan egy esti borozgatos parti alakult ki nalunk, Futyiek, Kruppa Gabiek reszvetelevel, es ma pedig giga halaszle fozest vallalt be eletem szerelme, a kepen lathato giga meretu bogracsban...

En megsutottem a multkori fincsi krumplis pogimat (mostmar sajatomnak tulajdonitom, bar a netrol loptam) Lilla pedig hozott fincsi almas sutit, es mivel azota sem tettem fel lakasos videot- sem kepeket eddig, ezert itt nem mellekesen jegyzem meg, ez volna a kis etkezo sarkunk, a fü-szonyeggel, meg a mindenfele zold kiegeszitokkel :)

Mivel holnap hajnalban Zoli baustellere utazik egesz hetre Berlin melle 100km-re, igy egyedul leszek egesz heten, szoval lehet, hogy most vegre osszejon a feco-video, de nem kiabalom el... Hamarosan lesz, az bizti ;)

Ami maradt...

Az oltast masnap virradora sem tudtak abba hagyni, ma viszont mar lattunk tuzoltokat a hazban, szoval talan sikerult vegre. Hat, a szivem szakad meg, olyan mintha valaki idejott volna, es tuzre lobbantotta volna azokat az emlekeimet amik ehhez a helyhez kotottek, mintha szo nelkul elvette volna tolem, es soha tobbet nem adna mar vissza. Valami ilyesmi erzes. Egyszeruen csak olyan szomoru...



Tuz utott ki a faluban

   Talan mar meseltem a Hordo nevü kocsmarol a faluban, aminek a neve egyebkent hivatalosan Römerhof, vagyis az a vendeghaz es restaurant neve, a kocsma reszt pedig Fässle-nek hivtak. Ezt a helyet folyton olaszok üzemeltettek, de mivel sosem ment igazan a hely, mindig ujra es ujra bezart. A legutobbi csapattal azonban nagyon összebarkoztunk, a föni Santolo volt, talan mar rola is meseltem, akinek a hortobagyi palacsintat meg a maglyarakast csinaltuk... Na mindegy. Talan panaszkodtam is, hogy most mire visszaertunk a magyar latogatasbol, eltuntek innen. Nagyon el is szomorodtunk. Aztan tegnap jott a hir Daniellatol, a kis leszbi csajszitol, hogy csak egy honapra mentek, na akkor megnyugodtunk, erre ma 13h körül vad tuzolto szirenazasra lettem figyelmes... Aztan elugrottam a varosba, s mire visszaerek hatalmas fekete füst all a falu felett... Bemegyek a fiukhoz a mühelybe, hogy elujsagoljam, persze mar tudtak, söt kiegeszitettek a dolgot egy ujabb infoval... a Santolo kocsmaja/ vendeghaza eg... :(((

Tehat o mar nem jon vissza... Szerintunk, meg a falubeliek szerint az olasz maffia eltakaritotta azt ami nem hozott nekik penzt a konyhara...

Szabo Ildiko

   A heten osszetelefonaltunk egy regi kedves ismerosunkkel, Szabo Ildivel Skype-on, es kiderult, itt allomasozik  a kozelben, tolunk 78km-re Svajcban, Zürichben.

No, mara lezsiroztunk egy talalkozot, igy 6 (!!!) ev utan, s elmentunk erte Zürichbe, ahonnan elraboltuk ot Schaffhausenbe a Rajna vizeseshez. Szupi kis nap volt, sokat nosztalgiaztunk, megbeszeltuk, ki mit tud a kozos ismerosokrol...