Hát a munkahelyen ott van ez a Michael, egy 19 éves srác. 10 évvel fiatalabb mint én, ugye?.. Nos, Már csak a korkülönbség miatt is, no meg hogy soha nem tudja eldönteni, melyik napra melyik hangulatát húzza magára (és ezzel másokra is) elég keveset kontaktolok vele. Köszönés, ha rossz kedve van, olykor az se. DE! Azt itt le kell szögezni, hogy a kevés kontakt ellenére én mindig rohadt rendes voltam vele. 19 éves, könyörgöm... Erre tegnap (nyilván szintén rosszkedvében) minden elözmény nélkül elmegy mellettem (én rá se néztem, már korábban kiszúrtam, h megint egykedvü), megáll egy mögöttem parkoló konténer mögött, felkönyöl rá, megszólít, és a méregtöl vörös fejjel,elszánt tekintettel odaköpi: "Ich hässe euch alle, Ich bin ein Nazi!" Vagyis, hogy mindnyájónkat utál, ö egy náci.
Annyira meglepödtem, hogy mindössze két dolgot tudtam hirtelen reagálni:
- (lélekbúvár énem:) mi a problémád? majd rögtön utána...
- (óvodás énem) Te beteg vagy!
Ezzel elfordultam, ö pedig elment. Kolleganö furán néz: mivolt ez? Elmesélem, és ahogy az egész leesett, kitört belölem a bögés. Nem szeretem azt a szót, hogy náci. Pláne igazságtalannak tartom, hogy egy olyan ember támad be vele, akinek soha nem is ártottam, söt, sokszor kipártoltam a kora miatt.. Arról nem beszélve, hogy mehetett volna másik kolleganöhöz. És ami a legdurvább, egy németnek a náci szóval vagdalózni egy olyan munkahelyen, ahol a dolgozók 85%-a külföldi... Igen, túlreagáltam, de mit csináljak, rohadtul érzékeny vagyok az olyan jellegü megkülönböztetésre, amiröl speciel nem tehet az ember. Nemzetiség, börszín, kor, stb. A nácizást pedig egyenesen ordenáré ökörségnek tartom. A sötétség és az ostobaság ismertetöjele.
Persze müszak végén Michael odajött hozzám bocsánatot kérni. Öszintén. Nem tudja mi történt vele, stb, és megígérte (mert megkértem rá), hogy ilyen soha többet nem fog elöfordulni. Halleluja, micsoda egy szar nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése