Egészen korán felkeltünk (hála Donnak, meg a szükségleteinek, reggel 7-kor...) és a hó még mindig szakadt... Már megszoktuk. Zoli makettozott, én olvastam/gépeztem (igen, egyszerre a kettőt, hála a gépem lassúságának, plusz az örökké kevés időmnek, sokat spórolok, ha egyszerre több mindent csinálok), aztán mikor megéheztem felajánlottam egy főtt-virsli-reggelit Zolinak- benne volt, így ettünk is, s mire végre elhatároztuk magunkat, hogy talán haza kéne hozzuk a kocsit már kb dél volt...
Hótaposó, sínacó föl, kutyát fel-és összeszerel, hajrá! Most nem részletezem, hogy milyen hosszú és fárasztó volt az út a városka másik végébe (kb 45 perc), mekkora bazitömeg hó volt a kocsin, és hogy kritikusan de sikeresen kaptatott fel a 2 nappal ezelőtt még lehetetlennek tűnő dombon. Tudom, otthon is retek nagy hó van, szóval az itteni méretekkel már nem tudok senkit elkápráztatni, de azért készültek fotók. Majd mindjárt muti. Öhm, szóval végre van kocsink, ám Fütyiékét nem tudtuk elhozni magunkkal, mert elvitték Grafenhausenbe a kocsikulcsot, így átugrottunk értük, visszamentünk ismét menteni (mi ekkor már a domb tetején parkoltuk le a Rovert, nehogy úgy járjunk, mint az Audival pénteken...).
Rover a dombtetőn marad!
Audit is kiástuk a gatya hóból, ő is felkerült a gigadombon. Juhhé és halleluja!
Kiástuk...
Elindult...
És felment a dombon!!! B-)
És már követjük is őket a városban...
Viszont ha már bejöttek Lilláék is a "városba", felcsaltuk őket kakaspörire. Szóval nálunk kötöttünk ki, bizarr összezártságban 2 gin-es üveggel (meg persze a hozzá tartozó tonikkal, citrommal) , egy üveg Asti pezsgővel (favorit), és jó pár üveg borral... Ajjajaj.
Hát, a fiúk elhatárzoták, hogy intézik a pörit- melegítés, nokedli szaggatás, úgyhogy mi Lillával átadtuk magunkat a pihenésnek. Én mondom, nincs is annál szebb, amikor két férfi uralja a konyhát, míg a csajok kockapókereznek a megfelelő ital társaságában! B-) (Csak másnap a konyha ne maradjon rám!!! Mint ahogy egyébként. Jaj.) Szóval így tettünk, és mire elkezdhettünk enni, már igen virágzó jókedv lengte körül a lakást. Rég nevettem ennyit és ilyen jókat! Közben okot is szolgáltattunk a spontán bulira: sikeresen levizsgáztam, és pénteken a hó elvitte a bulit, szóval a vasárnapi duhajkodás végül a Prüfung Party névre lett keresztelve. Nem is tudom, mit írhatnék le a kikerekedő poénokból, nem mind tűrné a nyilvánosságot, azt hiszem. A lényeg, hogy kb 15-22h-ig élveztük és kínoztuk egymás társaságát B-)
Őszintén szólva hihetetlen, mi mindennel tudják szórakoztatni magukat a fiúk, ha isznak...
Őszintén szólva hihetetlen, mi mindennel tudják szórakoztatni magukat a fiúk, ha isznak...
Pl. lefotózzák egymás nyelvét...
Vagy mellbimbóját...
Aztán jól kinagyítják a képet, és undiznak rajta...
(igen, az ott a hatalmas bimbi...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése