Héjjj! Totál megfeledkeztem a szülinapomról!!! Pedig az idén minden szempontból rendhagyó volt. Többek között kérdéses volt, hogy megérem-é (egy-hála az égnek be nem vált- jóslat szerint ugyanis "nem kellett volna") de végülis sikerült. Aztán a másik nagy dolog, hogy otthon voltam, és meg tudtam ünnepelni a családommal (vagy családjaimmal inkább :) Egészen hosszú is volt, mert idén már február 4.-én kezdődött B-) (Névnapügyileg Hingyi Ági barátnőm az egyetlen, aki júliusban köszönt, bár én dec. 10. tartom, szülinapügyileg pedig Rácz Kata barátnőm úgy döntött, az én nagy napom mégiscsak február 4.-én van a "sokkal későbbi" 9.-e helyett :)
Aztán idén először sütött nekem "tortát" a 3 éves unokaöcsikém, Kristóf, és meg kellett zabálni, amilyen büszkén tudta mondani, hogy "tojtát én sütöttem, Juditnak". Meg kifestett is nekem, természetesen egy "kamjont".
Végre készült "rendes kép" is róla... Igazi Multispace B-)
Kaptam telefonokat (mármint telefonhívásokat), meg sms-eket, meg email-eket, meg a Facebook-on megtelt az üzenőfalam a jókívánságokkal, olyan emberektől is, akiktől nem is számítottam... (mindenkinek aki gondolt rám köszönöm!!!) Szóval tök örültetem mindenkinek.
És még nincs vége a bulifergetegnek, ma itt kint is megünnepeljük, Fütyi és Lilla társaságában, valami csülök-csoda ebéddel, meg a Klaussmann jó boraival... Itt kint már nálunk egyébként is egy hetes buli kezdődik, valami farsangi hagyomány, de kicsit más mint amiket eddig láttam, de erről majd egy másik bejegyzésben bővebben... Az idei szülinapom ma este végérvényesen lezárul :)
Egyébként pedig köszönjük jól vagyunk, az újautó nagyon szuperül megy a hóban (ami egyfolytában és rendíthetetlenül esik, mégha nem, akkor is szállingózik kicsit), mindenkinek- aki nem német; tehát keveseknek ugyan, de a többi meg nem számít- nagyon tetszik (a németek ugyanis csak a wolksvagen-t, az audi-t és a mercedes-t ismerik, vagy tekintik autónak... szegények! fogalmuk sincs a kényelemről :P hahaha), de végülis nem az a lényeg, hogy hányaknak tetszik, hanem hogy mi imádjuk. A garázsunk picit összement a Rovereka után ugyan, de tegnap először nekem is sikerült beparkolni, tényleg csücskös, de pont elég. Ja, és vettünk és tegnap be is szerkesztettem a hátsó üléssorra egy kutytanejlont, amit az ülések fejtámláira kell rögzíteni, szerintem szuper, de Donika nagyon utálja... Remélhetőleg nincs több előreugrándozás, anyósülésen vakarózás. :)
Aztán még az is van, hogy (ritkán fordul velem elő) tegnap nem bírtam kivárni Zoli szülinapját (meg persze már tudtam, hogy még valamit szeretnék neki március 15-re) és megkapta az új Sade albumot (Soldier of Love) meg egy ismertnek hitt (de kiderült mégsem teljesen az) Tiken Jah Fakoly CD-t, a Le Caméléon-t. Aztán meghallgattuk a két CD-t (elsőre állat mindkettő), spenótos halat vacsoráztunk, és 18-kor ágyba vertük magunkat, én ma reggel 7-ig bírtam a szunyát (Zoli még húzza). Azt hiszem kipihenten nézünk a ma esti mulatság elé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése