4. nap tökegydül

   Na, most gyors leszek, mert sietek pihenni. A lényeg, ma egészen kipihenten és frissen keltem már 7.33-kor, gondoltam is, nem lenne rossz megragadni a lehetőséget, és elmenni szolizni egyet, meg benézni a bankba egy időpontért, hogy végre nyissak egy tetves számlát, amire utalhatja majd a főni a fizetésemet, meg beugrani a Lidl-be, mert Lilla harcifeladattal bízott meg- ezúton jelentem, a négy székhuzat (vagy mi a rendes magyar neve) megvásárolva, ja meg vettem és így vittem is maminak egy speckó fűszeres mélyhűtött krumplit, meg 'Buttergemüse'-t (mélyfagyasztott zöldségkeverék fűszervajjal), meg elmentem 'Apotheke'-be Aspirin C+-t venni, mert reggelre beszart a bal mandulám. Fáj ha nyelek, de láz, rossz közérzet meg émelygés egyelőre nincs, remélem nem is lesz. Szóval mindezek után 9 előtt 5 perccel beestem mamihoz, a szokásos keddi randevúra, és nagyon megörült a mélyhűtött cuccoknak. Gyorsan meg is hívott ebédre, de majd legközelebb, ma nem értem rá (!) :)) hehe Szóval dumáltunk, kapucsínóztunk (a szokásos) aztán kicsit megengedtük magunknak, hogy dolgozzunk, majd munka végeztével leültünk Húsvéti tojást enni, meg sütizni. Na most ezt a tojást leírom ide, mert szerintem baró.

Szóval a németek, a kis firnyákosak (nem mind) azt csinálja a sok-sok főtt-festett húsvéti tojglival, hogy szépen megpucolja, majd KERESZTBE!!! (nem hosszába, úgy csak Zolim csinálja, de nem működik a trükk...) félbe vágja, és a két sárgát szépen, óvatosan, hogy egészbe maradjon: kipöccinti. Aztán sózza a fehérje medrét, meg a sárgát is, aztán borsozza is, aztán egy-két csepp olajat pöttyint a mederbe, aztán ecetet is (egy-két cseppet) végül egy pici mustárt (szintén a kis mederbe), majd visszailleszti bele a sárgát és slupp, benyeli. És véleményem szerint ez oltári finom, de legalábbis sokkal izgisebb, mint a sima sózós trükk, arról nem is beszélve, hogy micsoda szertartás jellege van az egésznek! Tessék tessék, otthon is bátran ki lehet próbálni :) Én már a maminál kétszer is degeszre ettem belőle magam. Na, aztán ettem (immáron 3. alkalommal, és talán eddig ez volt a legjobb) igazi, eredeti és tényleg a Feketeerdőből származó 'feketeerdőtortát', meg egy kis Käsekuchen-t, az nagyjából olyasmi, mint a 'Cheesecake', aminek fogalmam sincs, mi a magyar megnevezése, de nálam viszi a prímet. Szóval mamiról mára ennyit, tényleg jól megvagyunk, köszönjük! Aztán amiért nem maradhattam ebédre ma: randim volt Anicával, a pénteki fagyizós csajszival egy kávézóban, és azt a pénteki fagyit megettük még ma! Tök jót dumcsiztunk, meg minden, olyan kis nyitott, imádom az ilyen kedves embereket. Akikkel mindenről el lehet dumcsizni. Hát ő ilyen. És szarik rá, hogy magyar vagyok, vagy hogy nem beszélem tökéletesen a nyelvét. 22 éves, és szeptember 3-n férjhez megy :) Szóval vele lógtam kb 16.30-ig. Aztán ő elment dolgozni, én meg vásárolgatni. Akkor jött a telefon Gabitól: ugorjak fel, mert helyzet van, na náluk meg Klauval dumálgattam el hosszasan, ő is tökjófej egyébként. Röhej, ő román, picit tud magyarul, de mostanában már csak németül beszélünk, úgy értjük meg egymást a legjobban. Zolival is beszéltem, otthon minden okés, én meg mondtam, itt is, vettem éjszakai fényeket a 'fecóba', úgyhogy mostmár remélhetőleg nem fogok este félni, bár őszintén szólva tegnap a 3. munkanap után már nem nagyon foglalkoztam gonosz szellemekkel meg démonokkal, meg a valós és létező, ki-tudja-hol-bujkáló? gigapókjainkkal... Egyszerűen csak elájultam. Azt hiszem jót tesz velem ez a munka, továbbra is csak úgy tudom jellemezni: embernek érzem magam tőle. Fontosabbak lettek a szabad perceim, jobban megválogatom, mivel töltöm el őket, és így folyton úgy érzem, mozgásban vagyok, és csupa fontos dolgot teszek :) Igen, még akkor is, amikor éppen Anicával fagyizok egy kávézó teraszán a verőfényes napsütésben. Mert ma az volt. Üvöltő tavasz. (Jegyzem, tegnap reggel még szakadt a hó, délutánra meg már kitavaszodott..) Jó pihenést.