Na, itt a németeknél május második vasárnapja az anyák napja, szóval ma megint anyák napja van! :) Isten éltesse az anyukákat. Hát jó pár napja nem írtam, dolgoztam kicsit közben, különben miből futná internetre, nemigaz? :) (Új laptopra még nem futja, pedig hamarosan az is kelleni fog, de tudom, mindig ezen nyavajgok, szóval befejezem...)
Na, négy nap pihenő után csütörtökön már dolgoztam is, fáslis bokával ugyan, de benyargaltam, nem mondom, hogy felemelő volt, de végülis ment, sőt a megterhelés ellenére is azt kell mondjam, napról napra jobb, csak a reggelek fájnak még neki, mint ahogy egyébként nekem is, már "agyilag". De ez legyen a legkevesebb, igazából szeretek itt dolgozni (reméljük ez jó sokáig nem is fog változni, bla-bla-bla).
A költözés- vagyis inkább mostmár csak- berendezkedés lassacskán halad, pénteken egy utolsó takarítást rendeztünk az exfecóban, majd szombaton (vagyis tegnap) le is adtuk a kulcsokat. Egy szőnyegen meg pár kiégett spot lámpán kívűl nem fikázott a tulaj semmit, ezeket pótoltuk, illetve megbecsültük (a szőnyeg árát), fizettünk, beszélgettünk, majd békében elváltunk. Halleluja! Most már "csak egy" lakásra kell koncentráljunk, a mostanira. Na most itt meg a helyzet a következő képpen áll...
A nappali majdnem fertig, vagyis kész: a szekrénysort a héten Zoli befejezte, képek és maszkok a falon, függönyök hiányoznak még, meg később majd szeretnénk még egy komódot oda, de az már végképp ráér. Ja, meg a TV-polcra majd egy TV-t. Jövő héttől éppen reklámozzák a Real-ban, 80cm-s Orion, 699-ről 299-re lesz leárazva. Elmegyünk, megnézzük, aztán ha nem túl ocsmány a felbontása, megvesszük. Nem hiszem, hogy sokat fogunk tv-zni vele, mert tv-zni sosincs időnk, esetleg lefekvés előtt (új szenvedélyem a tv-re elalvás), de ayt meg a hálóban lévő szuper kis sony-val, szóval nem fontos, hogy tuti-baró legyen. De mint utaltam rá, azért kakit sem akarunk venni. Majd meglátjuk. Aztán a giga 5 ajtós ruhásszekrényünk is felépült mára, akkora, hogy igazából nemhogy a tetejét, de már a felső polcot is alig érem el, de szupi, ez a vendégszobába került, így ha nem egyszerre kelünk reggel, akkor nem zavarjuk egymást a sötétben való ruhakereséssel, botladozással, stb. Ha vendégek jönnek, majd őket fogjuk zavarni vele :)
Aztán kiderült, az előszobafal lemaradt a rendelésünkről. Kinéztük, megrendeltük, de végül meg se vettük. Szóval azt később szeretnénk majd pótolni. Egyéb iránt pedig függönyök hiányoznak mindenünnen, a fürdőszobába sikerült felszerkesztenem egy (a vitrázs rúdra emlékeztető, de mégis dizájnosabb, és mellesleg vas) falra ragaszthatós megoldást, amire az egykori zuhanyfüggönnyünket aggattam fel ideiglenesen (jó lett volna, nem látszott át, és kellemes rózsaszínes fényt szűrt a fürdőbe), de sajnos tegnap előtt olyan forró tust vettem, hogy a pára leoldotta az egyébként a sok eszemmel a csempére- dehovamáshova?- ragasztott kis tartókat, szóval leesett... :( Majd jól felfúrjuk a lázadót! Közvetlen a csempe fölé! A falra!
Szóval lakásról most ennyit, köszönjük, haladunk. Aztán pár szót a kollegalitásról...
Az elmúlt négy napból csak ma dolgoztam Sandrával, és hát én mondom: nem értem a nőket. Ez a csajszi ma hatalmas (és kínosan hosszantartó) öleléssel fogadott, aztán a nap folyamán még többször is megölelt, meg a hóna alá kapott, és cinkos cigizgetésre csalt le a pihenőbe, szintén többször, és bazsajgott, meg vigyorgott, meg örült nekem. Nagyon. Na, úgyhogy most jóban vagyunk. Azt hiszem. Ha-ha.
Aztán még az is történt, hogy ma szegény Nikiék kocsija elromlott, viszont ők is "félköltözőben" vannak, mint mondjuk mi a múlt héten, vagyis fele cuccuk még a régi fecóban a munkahelytől 15 km-re, a másik fele meg 800 méterre, de még a távolabbiban laknak, plusz a cica is ott volt, szóval ma mikor végeztem, elszaladtunk és megmentettük. Sikerült nekik is tök szupi lakást találni, mint írtam: igen közel a hotelhez! Mi azért mégiscsak 3 km-re lakunk... Persze ez sem sok még gyalog sem, ha bármi közbe jönne...
Egyébiránt holnap- holnapután szabadnapos vagyok, tehát megyek a mamihoz Gündelwangenbe dolgozgatni, és majd csak szerdán kezdem a jövőhetet. Továbbá ezúton szeretném megjegyezni, hogy nagyon hiányzik a családom, és hiányoznak a barátaim (Gepi, a mázlista pl. duplán hiányzik, mert ő mindkét kategóriában versenyzik :P), igen Te is, aki éppn ezt olvasod. MINDENKI otthonról. Jó lenne nyáron valahogy hazajutni pár napra, de ez egyelőre csak álom. Most pedig felállok a géptől, és lefekszem, kipihenem az elmúlt négy "sánta" (már bokaügyileg) napot... Szép álmokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése