Frauen Tag

   Március 8. a Nemzetközi Nőnap ünnepe, jegyzem a németek is tudnak róla, de nem ünneplik... Bénák. Egyébként pedig nálunk más ünnepet is jelent: Zoltán nap, s mint olyan két Zoltánunk is van, Fütyi is Zoli, meg Zolim is Zoli. Szóval nem névnapot ünneplendő közös vasárnapi estebédet hoztunk össze Fütyiéknél, aminek az lett a vége, hogy a fiúk rekordot döntve megittak ketten egy láda sört, ezzel elnyújtva a bulit hétfő hajnalig, amikor is szilveszteri bulihoz hasonló szertartás keretei között (tehát pontban éjfélkor) név- és nőnapot köszöntöttünk mindnyájan egymásnak. De menjünk kicsit még visszább időben, pénteken ugyanis igen csúfos spontán fergeteg  parti alakult ki a Dahlienweg 5-ben (asszem ez Fütyiék házszáma). Már előre közölte Zolim, hogy péntek este kis sörözés várható munka után, mondtam: felőlem? én úgyis dolgozom, Klausmannál... Aztán később kész lettem, Zoli óránként hívott, hogy nem unatkozok-e, szeretnék-e csatlakozni... Közben ők a munkahelyi sörözőből (igen, munkahelyi! söröző, alias Kantin) áttették iszogatós székhelyüket a Fütyiékhez... Már két órája itthon voltam, kint tombolt a hóvihar, valahogy sehogysem volt kedvem átmenni, de egyátalán elindulni... Aztán olyan fél nyolc körül mégis... Hát, ezek a lókötők már javában rövideztek (önhibájukon kívűl, Fütyi sört ígért, de az nem volt otthon... :P), és nem ketten hanem 3-an voltak, ugyanis hazaúton utánuk szaladt szintén a kantinból a raktáros kolléga(nő) Daniela, úgyhogy kézzel-lábbal németül ment a mulatozás. Szóval megismerkedtem Danielával, aki szerintem oltári jófej csajszi, és mindjárt aznap este el is újságolta nekem, hogy neki van egy olyan barátnője, mint amilyen barátom nekem a große Coltan, én meg csak kapkodtam a levegőt, meg persze oltári büszke voltam magamra, amiért a fiúknak az elmúlt 1,5 év alatt még nem rukkolt ezzel elő, nekem meg mindjárt első este B-) Hát, nem ecsetelem a részleteket, legyen elég annyi, hogy szegény lány Zolim acélbtétes munkáscipőjében távozott első ízben, amit hála az égnek még idejében észrevettünk, mondja Zolim: ezek a cipők itt a lány cipői, oké, gyors kiszaladtam velük, cseréltünk a lánnyal, majd másnap reggel derült csak ki, azok nem is a csaj cipői voltak, hanem Fütyié, és abból is "elhagyta" (?!>#&@) az egyiket... Pfff! :) Gyalog, -11 fokban kabát nélkül ment szegény haza, telefonját, mindenét Fütyiéknél hagyta... Hát, a két Zoli közül egyiket sem kellett este ringatni, én jól voltam, mert én voltam a sofőr. De baromi jól éreztem magam, Daniela iszonyat nagy arc, azt meg kell hagyni! Remélem bulizunk még együtt...

Szóval mondhatni megint tartalmasan telt a hétvége, az egyik buli úgy elferdült, hogy egy lány bevallotta másságát, a másik meg úgy alakult, hogy rekordot döntöttek a fiúk sörivásban. Én a magam részéről négercsók evésben döntöttem egyéni csúcsot, vagy 17-et megettem vasárnap este!

Az idő nagyon szép, de borzasztó hideg van, hiába süt felettünk igazi márciusi napocska, röpködnek a mínuszok, ahogy anya szokta mondani...

Bár erről nem nagyon írtam, de itt dolgozik még Kruppa Gábor meg Szloboda Zsolti és Dobolán Jani is, akiket Karácsony óta nem láttunk, mert sajnos pihenőre küldték őket bizonytalan ideig, viszont tegnap jött a jóhír: a hétvégén jönnek! Vagy legalábbis Kruppa Gabit tudom biztosan. Szóval biztonságos utat neki(k) a hétvégére! Én pedig még jelentkezem majd...