Endlich...

   Hhha! Nagy nap volt ez a mai! Vége, végre-végre-végre megkaptam a munkavállalási engedélyt! Láttam, saját két szememmel! Igaz csak fél évre adták meg, szóval november 25-n újra kell igényelni, de akkor is... :)

Így néz ki egyébként egy ilyen dolog, ha valakit érdekel...

Este pedig átbandáztunk Donnal Nikihez, és bő négy órát adtunk magunknak, mire feleszméltem, hogy késő van, és én reggel korán kelek, szóval tipliztünk. Megdödölgette Donikát (mert Niki óriási állat-fanatik), és csipszeztünk, meg iszogattunk, és dumcsiztunk és mesét is néztünk, igazi csaj délután (lett volna, ha a Don ott nem lett volna, haha) volt. A fogamban az ideiglenes tömés kicsit magasabbra sikerült, mint kellett volna, így a fogfájás még nem múlt el 100%-osan, de azért jobb, a torkom pedig már szinte teljesen okés. A bokám is észrevétlenül, de helyreállt, már csak nagyon kevés hiányzik a rendes spicc-ből, amit a másikkal ugye meg tudok csinálni, de szerintem egy hét, és mintha mi sem történt volna. (Ha csak addig le nem zúgok megint valahonnan...)
Ja, és persze a munkahelyen is "megünnepeltettem magam"... Egyszerűen csak "Judit ist LEGAL" party nevében megcsokiztattam, kóláztattam drága kollégáimat a Personal Raumban... Yippie!