2012. március 8., csütörtök

Én és a tejszín

Szóval az úgy kezdödött, hogy böjtölünk... Farsangtól Húvétig (de messze van még!) ugyebár így tartja a szokás, azonban a modern böjt nem feltétlenül a húsról szól, így mi is alternatívákkal próbálkozunk, lehetöleg rossz/ káros/ egészségtelen dolgokkal igyekszünk felhagyni. Így esett Zolimnak a választása az alkoholra, nekem pedig az édességre. Mikor is volt farsang? Február 19. azt hiszem... Na hát azóta csak gyülik a sok csokoládé és egyéb tartós cukorbomba a szekrényben, állhatatos vagyok, nem eszem meg. A szervezetem lassan elfogadni látszik az új "felállást" azonban egy új élelmiszeripari cikk iránt táplál kielégíthetetlen vágyat, immáron 3 hete, és ez a TEJSZÍN. De minden mennyiségben... Szóval magába vagy cukorral, felverve vagy hígan, kanalazva vagy kortyolva, kávéba vagy gyümölcsturmixba, mindegy hogyan, egy a lényeg, az a finom, lágy, selymes tejszín íz!!! Ha munka közben eszembe jut, rendesen el tudok érzékenyülni, és csak kívánom.... Alig várom, hogy reggel felébredjek, és az elsö kortyot magamhoz vegyem... Este pedig alig várom, hogy hazaérjek, és megint beleigyak. Amikor már túlzásnak érzem magában iszogatni, akkor akár este kilenckor lefözök egy kávét magamnak, hogy beletölthessem, és úgy igyam meg :)
Most is... 

(Félreértés ne essék, ez nem a terhesség jele!)

Nincsenek megjegyzések: